I realized that I love writing about my present or recent past and I love visualizing the future but I am not so keen about writing the past. Especially now it doesn’t feel good to write about the past very detailed. So all those amazing stories happened in China are going to be stored in my endless story bank so that when the situation calls for them, they will come out. Friends, make sure to have such situations. ;)
The past months were the most vivid period of my life. It is amazing how much I could taste every single moment. I could feel the power of every thought. The consequence of every decision and action. Like a magnifying glass… every little nice word climbed up on my spine tickling me all the way blooming into a beautiful rose in my mind. Every single tear drop crushed worlds in me to put me on the right track leading towards my dreams.
I learned a lot in the school of life, but Im still far from graduating.
In the last 3 months, I:
- Changed my life to a dream
- Left my family and friends at home
- Travelled around 20.000 Kms
- Gave up my love
- Started a business
- Found a dream-job in Singapore
- Fall asleep on 20+ beds, sofas, mattresses
- Volunteered in several projects
- Got to know more people, made more friends than in the past years
No… I was not bored. What have I learned?
Think… decide… act… ad commit yourself to your decision.
Dream, believe and visualize!
Walk that little extra mile that you don’t want to anymore… It will bring the greatest results.
Impossible exists in our minds. Our greatest limits can be our words and thoughts.
The most difficult is to advice people you love.
By the way, Singapore is a funny place. A high-tech wonder-city where everything is comfortable, everything is FOR the people and everything has its own place.
Singapore is a place where you cannot get chewing gum…
Where the rebellious teenagers smoke and listen to the music on some public stairs instead of burning down a trash bin or trashing down a metro car.
Where “We don’t leave our squash rocket bag’s there because it’s a public area” F*uck…
Where people stand up for the national anthem because they have been asked to do so in the loudspeaker but they don’t sit down after because nobody tells them…
Where you get a beer for 2300 HUF but you can get an Iphone for less than 100.000 HUF.
Where 2 shopping centers are connected by a shopping complex-tunnel. Leaving you any point of this complex you don’t find your way out and most probably you die…
Where residential areas are actually working concept without graffiti, elevators full of pee and vomit and gangs.
Where people are proud, but they know that something is missing…
Where you can go to a wonderful place to have a rest every weekend.
Where the diversity of the people makes you smile.
Where I am going to make my dreams come true.
Finally, I would like to dedicate this short film to my friends and supporters to be thankful, to share experience and to inspire thoughts.
Ship with me on the waves of my dreams on this blog!
Rájöttem valamire. Sokkal jobban szeretek a jelenről, közelmúltról vagy a jövőről írni, mint a múltról. Főleg, mert most a múltról nem esik jól túl részletesen írni. Szóval az a rengeteg Kínai story ami van bennem most elraktározódik szépen, hogy az évek során amikor a szituáció értük kiállt elő tudjanak jönni. Szóval majd tegyetek róla, hogy a szituáció kiáltson! ;)
Az elmúlt időszak volt a legszínesebb eddigi életemben. Hihetetlen mennyire éreztem minden pillantnak az ízét. Minden gondolat erejét. Minden döntés és tett következményét. Mint egy nagyító minden jó szó végigcsiklandozta a hátamat a gerincem mentén, hogy aztán az elmémben rózsaként nyíljon ki. Egy-egy könnycsepp világokat döntött össze bennem, majd ráterelt arra a vágányra amin a gyorsvonat tovább vitt álmaim fele.
Rengeteget tanultam az élet iskolájában, bár messze vagyok még a diplomától.
AZ elmúlt 3 hónapban:
- Életemet egy álomra cseréltem
- Otthon hagytam szüleimet, barátaimat
- Utaztam olyan 20.000 Kilométert
- Feladtam egy szerelmet
- Elkezdtem egy vállalkozást
- Találtam egy álom munkát Singaporeban
- 20+ ágyon matracon vagy kanapén hajtottam álomra a fejem
- Önkénteskedtem több projectben is
- Több embert ismertem meg és barátot szereztem, mint az elmúlt években
Nem… nem unatkoztam. Hogy miket tanultam?
Gondolkodj… dönts… cselekedj… és kötelezd el magad a döntésed mellett.
Álmodj, higgy és vizualizálj fáradhatatlanul.
Tedd meg még azt a kis dolgot, amit már nem akarsz, az fogja a legtöbb eredményt hozni.
A lehetetlen az elménkben létezik, szavaink és gondolataink lehetnek a legnagyobb korlátaink.
A legnehezebb azoknak tanácsot adni, akiket szeretsz.
Singapore amúgy egy nagyon vicces hely. A high-tech csodaváros, ahol minden kényelmes, minden az emberekért van és mindennek megvan a maga helye és rendszere.
Singapore az a hely, ahol nem rágóznak az emberek…
Ahol a lázadó fiatalok cigiznek és zenét hallgatnak a lépcsőn ülve, ahelyett, hogy szemeteskukákat gyújtogatnának vagy apró darabokra törnének egy metro szerelvényt.
Ahol, „nem hagyjuk ott a squash ütőnk tokját, mert az közterület”. Nyád…
Ahol az emberek vigyázba állnak, mert bemondják az ünnepségen, hogy álljanak fel, mert jön a himnusz, de nem ülnek le utána, mert azt már nem mondják be.
Ahol 2300 Ft egy pohár sör, de 100.000 alatt kapsz Iphonet.
Ahol két bevásárlóközpont a föld alatt össze van kötve egy bevásárló alagút komplexummal. Aminek ha bármelyik pontján letesznek, nem jutsz ki és éhen halsz.
Ahol a lakótelep egy sikeres koncepció, graffitik, pisi szagú liftek és gangek nélkül.
Ahol az emberek büszkék, mégis tudják hogy valami hiányzik…
Ahol bármelyik hétvégén mesés helyekre mehetsz nyaralni.
Ahol az emberek sokszínűsége gyönyörködtet.
Singapore az, ahol megvalósítom az álmaimat…
Végül szeretném ezt a kis filmet, gondolat indítónak, élmény összefoglalónak és köszönet gyanánt azoknak ajánlani, akik támogattak engem az elmúlt időszakban.
Tartsatok velem álmaim útján ezen a blogon!
For the end and to introduce the previous post here is a small video I made about my past 3 months:
No comments:
Post a Comment